vmenu

Érszűkületről

Az érszűkület kialakulása és fokozó tényezői

Érszűkület bárhol kialakulhat a
szervezetben, az érrendszerben!

Az érelmeszesedés és érszűkület úgy alakul ki, hogy a verőerek falán káros, zsírtartalmú anyagok rakódnak le, amik az erek falának rugalmatlanságát okozzák először, majd megvastagodást, később csontszerű meszes kemény anyag kialakulását eredményezik az érfalon. Ez hosszú folyamat eredménye, az életkor és a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és stressz nagy szerepet játszik benne. Ez a folyamat, az érelmeszesedés érintheti az agyat, a szívet, a vesét, a végtagokat is, ezért sokkal nagyobb az esélyük a szívinfarktusra vagy szélütésre az érelmeszesedéstől szenvedő embereknek, mint az egészséges, rugalmas érszűkület mentes érrendszerrel rendelkezőknek.





Az érelmeszesedés, az érszűkület rizikófaktorai:

■ magas vérnyomás (hypertonia)
■ dohányzás
■ családi halmozódás (örökletes hajlam)
■ cukorbetegség (diabetes )
■ magas vérzsír és koleszterinszint (hypercholesterinaemia, hyperlipidaemia)
■ mozgásszegény életmód
■ mikrorázkódással és üléssel járó munkakörök (járművezetés, motorfűrészelés)
■ hosszan fennálló magas szénhidrát és zsír tartalmú és kevés nyers zöldség és gyümölcs tartalmú étrend,
   kevés folyadékfogyasztással.

Az érszűkület az érelmeszesedés egyik formája,
amikor az ér belső keresztmetszete,
áteresztőképessége lényegesen lecsökken.


Az erek elmeszesedése különböző mértékben érintheti a szervezetet, az érrendszert, gyakorlatilag bárhol kialakulhat. Leggyakrabban talán a főverőér (aorta), a koszorúér (koronária), az agyi erek és a láb ereinél jelentkezik az elváltozás.
Amíg az érintett érnek az átmérője nem szűkül le jelentős mértékben, addig általában még a tüneteket sem észlelnek az érintettek. Az érszűkület nem más, mint az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amikor az ér belső keresztmetszete leszűkül, a betegség leggyakrabban az alsó végtag verőereiben lép fel.

Az alsó végtagi érszűkület legjellemzőbb tünetei

■ járástávolság csökken (bizonyos távolság megtétele után a végtag izmaiban az érszűkület helyétől és mértékétől függően, főként
   a lábikrában fájdalom vagy görcs jelentkezik, mely megállásra kényszeríti a   beteget. Rövid pihentetés után ismét
   ugyanazt a távolságot meg tudja tenni.)
■ végtagi fájdalom, végtagzsibbadás, ami más betegséggel nem magyarázható
■ sápadt, elfehéredő, hideg végtag,
■ éjszakai végtagi fájdalmak vagy görcsök, amik felkelésre, járkálásra csökkennek.
■ nehezen gyógyuló seb, vagy sebek a végtagon,
■ a tünetek a betegség egymást követő stádiumaiban változnak

Intő jelek, tünetek amikre figyelni kell

A betegség mindaddig nem okoz súlyos tüneteket, amíg az ereken átjutó vér még el tudja látni a szövetek oxigénszükségletét, ezért a felismerést nehezíti ebben a stádiumban a panaszmentesség. A betegség második szakaszában jelentkeznek – a szűkület helyétől függően – az alsóvégtagi fájdalmak, vádligörcsök, a csípőtájéki fájdalmak. Ezeket gyakran mozgásszervi tüneteknek gondolja a betegek többsége, és reumatológus szakorvostól várja a megoldást a panaszára.

A érszűkület betegség előrehaladtával már fárasztóvá válik a járás is, ugyanis a vádliban vagy a combban, a csípőtájékon is jelentkezik a többnyire görcsös fájdalom. Az érszűkület súlyosságát mutató jel lehet a láb zsibbadása, ha hűvösebb tapintású az egyik láb, fehérebb, vagy éppen lilásabb, mint a másik. A lábak hőmérséklete egyenesen arányos az érrendszer egészségi állapotával, ha csökken a szállított vér mennyisége, csökken a láb és a bőrfelület hőmérséklete, ami például hőkamerával könnyen kimutatható.

Érszűkület mentes, hatékony vérkeringés






A hőfotón jól látszik az érszűkület, az érelmeszesedés következménye: gyenge vérellátás, hideg láb
A hőfotó jól jelzi a rossz vérkeringést





Kevesen tudják, hogy az érszűkület nem csak az alsó végtagokat , az agyi ereket érintheti, hanem a szervezet további fontos szerveit, a szívet, sőt a vese vagy a bélrendszer ereit is. Férfiaknál a kismedencei erek szűkülése merevedési zavarokkal, impotenciával is járhat.

Sürgetővé válhat az orvosi kivizsgálás, ha a fenti panaszok bármelyikét észleli magán valaki, mert a későn diagnosztizált érszűkület nemcsak az érelzáródást okozhat, hanem akár az érintett végtag amputációját is szükségessé teszi. A kezdeti stádiumában felismert érelmeszesedést, érszűkületet ma már jól lehet kezelni, javítható az állapot, és életmód váltással meg is tartható. A két legeredményesebb fizikoterápiás módszer a BEMER TERÁPIA és a SONOMAT HANGTERÁPIA.

Tudjon meg többet a BEMER kezelések előnyeiről, hatásairól!
,
Agyi erek szűkülete

Az agyi érszűkület számos komoly következménnyel jár
Az agyi erek meszesedésének első jelei a memóriazavar, emlékező képesség gyengülése, lehet szédüléses tünet is. Megjelenhet fülzúgás, látásromlás, később értelmi leépülést, gyors lefutású formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.

Az agyi érkatasztrófák gyűjtő neve a STROKE, vagy köznapi nevén szélütés. A STROKE létrejöttét okozhatja érszűkület miatti érelzáródás, ahol az agyszövet vérellátási hiány miatt hal el, vagy az ér elrepedése miatt bevérzik az agyterület, és így szűnik meg a további vérellátása a sejteknek.



Szív koszorúereinek szűkülete

Koszorúér elzáródása, érszűkülete okozza a szívinfarktust.

A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség.
A szívinfarktus, amely a szív vérellátásáért felelős valamelyik ér, koszorúér elzáródásának a következménye nagyon komolyan veendő egészségügyi esemény, számos halálesetért felelős a világban és hazánkban. A koszorúér-betegségnek számos oka lehet, melyek együttesen növelik az érelzáródás és a szívroham kockázatát. Ezeket az okokat, körülményeket kockázati tényezőknek hívjuk, többségük ma már felderített.



Bélrendszer érszűkülete

Az érszűkület a bélrendszert is érintheti, elzáródáskor a bélrendszer szövetének elhalása következik be. A tünetek zömében már a súlyos, előrehaladott állapotban jelentkeznek, amikor a bél nem tudja a perisztaltikus mozgását végezni. A belek működésének lassulása miatt mutatkoznak a tünetek: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak (“hasi claudicatio”), melyet a bélfal elhalása követ. Az elhalt bélszakasz gyors műtéti eltávolítása életmentő, mert a megnövekedett bélsár nyomás hatására az elhalt bél perforálódik, a széklet a hasüregben hashártyagyulladást és gyors vérmérgezést (szepszist) okoz, ami pár napon belül halálhoz vezet.

vissza

  KAPCSOLAT
......................................................
Keringés Centrum,
SOPRON, Kertvárosi u.38.

Keringés Centrum,
GYŐR, Buda u. 12. Fsz.3.
Info/mobil: 06/20-374-1374
Email küldés
Térkép
Utcakép

......................................................

ÁLLAPOTFELMÉRÉSEK
......................................................
Cardio Vision érrendszer
ellenőrzés Szabó Judit

természetgyógyász,
SOPRON, GYŐR
Telefon: 06/20-374-1374
......................................................
Vizelettesztes
állapotfelmérés Szabó Judit

egészségfejlesztő,
SOPRON, GYŐR
Telefon: 06/20-374-1374
......................................................

KEZELÉSEK

BEMER keringés terápia,
Sonomat keringésjavítás,
Szénsavfürdő kezelés,
Nyirok és hullámmasszázs,
SP2 vákum masszázs,
Arcfeszesítő kezelés,
Cellulit-alakformálás,
Vákum-Nyirokkezelés,
Tőzeg-iszap kezelések.
Szabó Judit

egészségfejlesztő,
természetgyógyász,
SOPRON, GYŐR
Telefon: 06/20-374-1374


pixi :: Sopron | Ödenburg